Sok a korlátozó tényező, de vennének elektromos autót a magyar fiatalok
A Magyar Elektromobilitási és Technológiai Egyesület friss, a 18-35 éves lakosság körében végzett online közvéleménykutatása rávilágít arra, hogy hogyan is gondolkoznak a magyar fiatal felnőttek az elektromos autózásról. A kép összetett: továbbra is számos korlátozó tényező nehezíti az e-autók terjedését, ugyanakkor a válaszokból egyértelműen látszik, hogy a magyar fiatal felnőttek nyitottak és döntő többségük venne elektromos autót a jövőben.
A minta összetétele arra utal, hogy a válaszadók nagy része valós, mindennapi közlekedési döntéseket hozó autóhasználó. A válaszadók 80 százalékának van jogosítványa, s azon belül 90 százalékuk jelenleg használ valamilyen meghajtású autót a családon belül. Ez azt jelenti, hogy nem elméleti, „távolról szemlélő” véleményekről beszélünk, hanem olyan fiatal felnőttekről akiknek a mindennapi életében az autó kiemelt szerepet játszik. A napi közlekedési minta is ezt erősíti: a hétköznapi átlagos napi távolságot leggyakrabban 25–50 km közé sorolják, az éves futásteljesítmény pedig jellemzően 10 000 km alatt realizálódik. Ez a használati profil klasszikusan „elektromobilitás-kompatibilis”, hiszen a jelenlegi elektromos autók a mindennapi ingázási igényeket gond nélkül kielégítik, de ezzel együtt a válaszadók továbbra is erős félelmeket táplálnak a hatótávval kapcsolatos bizonytalansággal összefüggésben.
A válaszadók kifejezetten tájékozottnak érzik magukat, 90 százalékuk tisztában van a különböző meghajtásmódok (tisztán elektromos, plug-in hibrid, hibrid) közötti különbségekkel, 70 százalékuk összességében kimondottan tájékozottnak tartja magát az elektromos autókat illetően, továbbá mintegy 20 százalékuk rendszeresen követi az elektromos autózással kapcsolatos híreket, fejleményeket. Ez arra utal, hogy a magyarok egyre inkább információvezérelt döntéseket hoznak. Számos impulzus éri őket az elektromos autózással összefüggésben, de az üzenetek között gyakran keveredik a tényszerűség, a félinformáció és a totális tévhit.
Az elektromos autók előnyeit a válaszadók egyértelműen meg tudták nevezni, a leggyakrabban említett pozitívumok:
- környezetbarát működés, zéró lokális károsanyag-kibocsátás
- alacsonyabb fenntartási és üzemeltetési költségek,
- csendes üzem, komfortosabb utazási élmény,
- innovatív technológiai megoldások, digitális szolgáltatások,
- adókedvezmények, különböző pénzügyi ösztönzők
- ingyenes parkolás
- otthoni töltés kényelme
Sokan a jövő fenntartható közlekedésének kulcselemeként tekintenek az elektromos autókra, ami hosszú távon komoly társadalmi legitimációt adhat az elektromobilitásnak.
A hátrányok listája viszont még erősebben meghatározza a jelenlegi e-autókkal kapcsolatos vélekedést, illetve vásárlási döntéseket. A legmarkánsabb visszatartó tényező a magas beszerzési ár, amelyet szinte minden válaszadó problémaként azonosított. A magas ár egyszerűen „belépési korlátként” működik. Emellett gyakoriak a következő aggályok is:
- korlátozott hatótáv,
- kevés töltőállomás,
- hosszú töltési idő,
- akkumulátor élettartamával és cseréjének költségével kapcsolatos félelmek
Továbbá olyan tévhitek is tartják még mindig magukat, mint a néhány évenkénti akkumulátorcsere, az e-autók kigyulladása vagy az elektromágneses sugárzásveszély.
Fontos megjegyezni, hogy már számos olyan járműkategória van, ahol az árparitás megvalósult, azaz ugyanannyiért lehet az adott márka, adott típusát megvásárolni hagyományos meghajtással, illetve elektromos meghajtással is. A használt e-autók térnyerésével egyre szélesebb társadalmi réteg számára elérhető az elektromos autózás világa, kereslet folyamatosan növekszik a használt -e-autók iránt.
A kívánt hatótávra vonatkozó válaszok különösen beszédesek, a kitöltők szerint:
- 36%-a 301–400 km-t,
- 27%-a 401–600 km-t,
- 37%-a pedig 600 km feletti hatótávot tartana ideálisnak.
Ez azt jelzi, hogy a magyar fiatal felnőttek az elektromos autót a hagyományos belsőégésű motorral szerelt autó „egyszerű, kompromisszummentes” alternatívájaként képzelik el. Szeretnék ugyanazt a szabadságérzetet és rugalmasságot, amit egy benzines-dízel autó nyújt, anélkül, hogy a töltéshez vagy a tervezéshez alkalmazkodniuk kellene. A valós, mindennapi felhasználási igények (25–50 km napi használat) és a vágyott hatótáv (több száz kilométer) közötti különbség rávilágít: a hatótávszorongás-„hatótávpara” jelentős része pszichológiai és percepciós jellegű, amit célzott edukációval, gyakorlati példákkal és jó gyakorlatok bemutatásával fejleszthető. Itt fontos megjegyezni, hogy mindennapos közlekedésre elegendő a jelenlegi villanyautók által kínált átlagosnak tekinthető 300 km-es hatótáv. Természetesen aki nap mint nap többszáz kilométert tesz meg, annak még jelentős kompromisszumokat jelent az e-autó.
Különösen fontos eredmény, hogy a válaszadók 80 százaléka 5 éven belül szeretne elektromos autót vásárolni. Ugyanakkor a vásárlási szándék szinte minden esetben feltételekhez kötött. A kitöltők 73 százaléka az árhoz köti a döntést („olcsóbb lenne”, „lejjebb mennének az árak”, „ha lenne rá pénzem”). A válaszadók jelentős része említette, hogy a hatótáv növekedése, a töltőinfrastruktúra fejlődése, az állami támogatások elérhetősége és a használtpiaci kínálat bővülése is kulcsfeltétel.
A kutatás alapján a fiatal felnőttek egyre nyitottabbak a kínai elektromos autógyártók irányába. A válaszadók 60 százaléka az európai és a kínai autók között nem lát egyértelmű, markáns minőségi különbséget, a következő vásárlásnál pedig 80% fontolóra venné a kínai e-autók megvásárlását is. Ez jelzésértékű üzenet az európai autógyártók számára: a fiatal felnőttek ár- és értékérzékenyek, amennyiben a kínai modellek jobb ár-érték arányt kínálnak, úgy kínai elektromos autó mellett tennék le a voksukat. Ez a tendencia átalakíthatja a hazai új-és használt elektromosautó piac szerkezetét, a vásárlási döntésekben erősítheti az olyan tényezőket, mint az ár, a felszereltség, a garancia és a digitális szolgáltatások, a hagyományos „német” vagy „európai” ismertség vagy presztízs helyett.
A szabályozási környezethez való viszonyt jól mutatja, hogy a 2035 utáni EU-s tilalom (az új, belsőégésű motorral szerelt autók értékesítésének betiltása) kapcsán a válaszadók fele nem ért egyet a szabályozással, mindössze 30% támogatja, 20% pedig bizonytalan. Ez kettős üzenet: egyrészt a válaszadók alapvetően nyitottak a fenntartható közlekedés irányába, másrészt szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a szabályozás jelenlegi formájában reálisan megvalósítható és igazságos-e. Az ellenérzések mögött gyakran az a félelem húzódik meg, hogy a szükséges feltételek – megfelelő ár, fejlett töltőhálózat, megbízható használtpiac, kiszámítható támogatási környezet – nem lesznek a megjelölt céldátumig adottak. A fenti eredmények alapján jól látható, hogy a korlátok és a tévhitek lebontása döntően edukációs kérdés. A magyar fiatal felnőttek alapvetően nyitottak, nem utasítják el az elektromos autózást és általánosságban érzékenyebbek a környezetvédelmi szempontokra is.
Az elektromobilitás térnyerése ezért nem csak technológiai vagy piaci kérdés, hanem társadalmi tanulási folyamat is egyben, amelyben kiemelt szerepe van a hiteles információknak, a jó gyakorlatok bemutatásának, a valódi használói tapasztalatok megosztásának. Továbbá kiemelt jelentőségű, hogy világos, átlátható képet kapjanak a teljes tulajdonlási költségről (TCO – például szervizköltségek, otthoni töltéssel elérhető megtakarítás, adó-és járulékkedvezmények stb.), a támogatási lehetőségekről és a mindennapi használat realitásairól.
Mindez csak akkor valósulhat meg eredményesen, ha vállalati, állami és civil szereplők együttműködnek. A járműgyártók-és forgalmazók, a töltőinfrastruktúra szolgáltatók, az energiaszektor szereplői, az állami döntéshozók és a civil szervezetek közös, összehangolt kommunikációjával és edukációs programjaival lehet elérni. Ha ez megvalósul, akkor megvalósulhat, hogy az elektromos autózás ne egy drága és kockázatosabb alternatívának tűnjön, hanem elérhető, kiszámítható és vonzó mindennapi közlekedési megoldás legyen.
Civil szervezetünk fő küldetése, hogy ezeket a tévhiteket és félelmeket lebontsa, hozzájárulva a hazai elektromobilitás térnyerésének elősegítéséhez. Célunk, hogy hiteles, közérthető információkkal, jó példák bemutatásával és párbeszédre épülő programokkal segítsük a magyar lakosságot abban, hogy megalapozott döntést hozzanak autóvásárláskor.
